5/2001. (I. 16.) FVM rendelet
a
növényvédelmi tevékenységről
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.)
65. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a
következőket rendelem el:
Károsítók elleni védekezési
kötelezettség
1. § (1) A földhasználó és a termelő
a) az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával
ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy
állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a
továbbiakban: gyomnövény),
b) a növényre, különösen kultúrnövényre, növényi termék bármely
részére kifejezhető veszteséggel járó, közvetlen károsítást okozó állati
szervezet (a továbbiakban: kártevő), valamint
c) a növény, különösen kultúrnövény megbetegítésére képes,
növényre, növényi termék bármely részére kifejezhető veszteséggel járó,
közvetlen károsítást okozó fertőzőképes szervezet (a továbbiakban:
kórokozó)
elleni
védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre,
állatra gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének,
járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi
előrejelzésre alapozva hozza meg.
(2) A földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet
köteles
a) a mechanikai, agrotechnikai, kémiai, biológiai és
biotechnikai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszerei
alkalmazásával,
b) a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei
és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő, élő
szervezetek fokozott védelme mellett,
c) az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére
vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával
folytatni.
2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni,
különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók
ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető
meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b) mezei rágcsálók (mezei pocok, hörcsög, kószapocok) és egyéb
nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a
kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon
történő megsemmisítésével,
d) az aranka fajok és a selyemkóró ellen,
e) a raktári kártevők ellen,
f) a parlagfű ellen.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjába tartozó növények irtását
virágzásuk előtt végre kell hajtani.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott károsítók
elleni védekezés elmulasztása esetén a földhasználót, illetve a termelőt
külterületen az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a
továbbiakban: Szolgálat), belterületen - a Tv. 57. §-ának a) pontja
alapján - a települési önkormányzat jegyzője határozattal kötelezheti a
védekezésre.
(4) A Tv. 7. §-ának (6) bekezdésében foglalt intézkedés elrendelését
megelőzően erdőterületen az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló
területen pedig a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását kell
megszerezni.
(5) Az ellenőrző szervezetnél regisztrált ökotermelők az (1)
bekezdésben meghatározottakat az ökotermelésben engedélyezett készítményekkel
kötelesek végrehajtani.
3. § (1) Magtermesztésre kijelölt pillangósokban az aranka
fajok fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból
ki kell zárni, ha a védekezés nem eredményes vagy azt határidőre nem végezték
el.
(2) Aranka maggal fertőzött vetőmag kereskedelmi forgalomba nem
hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a Szolgálat
határozatában kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során
keletkező hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban előírt módon szabad
felhasználni vagy megsemmisíteni.
(3) Aranka maggal fertőzött vetőmag kizárólag eredményes tisztítás
után fémzárolható. A fertőzött, fertőzésre gyanús, fémzárolás nélkül forgalomba
hozott vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket a vonatkozó előírásoknak
megfelelően kell kezelni, és a fertőzött maggal vetett területre korlátozást
kell elrendelni.
4. § A termelő köteles betakarítás előtt a szemes termény
tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelőző fertőtlenítésben
részesíteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és
feldolgozó helyeket fertőzésmentesen tartani. Raktári kártevővel fertőzött
helyről termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetőmag - fertőtlenítési cél
kivételével - nem szállítható ki és nem forgalmazható.
A parlagfű elleni védekezés különös eljárási
szabályai
4/A. § (1) A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a
továbbiakban: FÖMI) a Tv. 7/A. §-ának (2) bekezdése szerint a külterületek
vonatkozásában parlagfű-veszélyeztetettségi térképet készít a helyszíni
ellenőrzések adatai és az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése alapján. A
térképet a FÖMI minden év június 15-ig elektronikus úton megküldi a körzeti
földhivataloknak (a továbbiakban: földhivatal), illetve a minisztérium honlapján
közzéteszi.
(2) A FÖMI minden év június 30-tól a vegetációs időszak végéig az (1)
bekezdés szerinti veszélyeztetettségi térképet a tárgyévi helyszíni ellenőrzési
adatok és űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése alapján kéthetente frissíti
és megküldi a földhivatalnak, valamint közzéteszi a minisztérium
honlapján.
(3) A FÖMI 2006. évtől kezdődően azon területeket, amelyekre az előző
évben közérdekű védekezést hajtottak végre, illetve rendeltek el,
térinformatikai rendszerben ábrázolja, és megyei, valamint településhatáros
bontásban, elektronikus formában a minisztérium honlapján közzéteszi.
(4) A földhivatal a helyszíni ellenőrzéssel, illetve a Szolgálat az
elvégzett közérdekű védekezéssel érintett területek adatait a parlagfű
veszélyeztetettségi térkép frissítéséhez folyamatosan, de legkésőbb az
ellenőrzés lefolytatását, illetve a közérdekű védekezés elvégzését követő 5
napon belül megküldi a FÖMI-nek.
4/B. § A Tv. 7/A. §-ának (5) bekezdése szerinti megkeresésben a
közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a földhivatalnak megküldi a
parlagfűvel fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátáit.
4/C. § (1) A Tv. 7. §-ának (3) bekezdése alapján kiválasztott
gazdálkodó szervezettel (e § vonatkozásában a továbbiakban: vállalkozó) a
közérdekű védekezési munkálatok elvégzésére az azt elrendelő hatóság szerződést
köt.
(2) A szerződésben meghatározott közérdekű védekezési munkát a
vállalkozónak rendeltetésszerűen, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti
károsodással járó eljárással kell elvégezni.
4/D. § (1) A Tv. 7/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt helyszíni
ellenőrzés során a földhivatal a 3. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet veszi
fel.
(2) A Tv. 7/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt felületi borítottság
négyzetméterenkénti borítást jelent. Az agronómiailag indokolt tőszám
viszonyítási mértékegysége db/fm. A felületi borítottságot és a kultúrnövény
tőszámát az 5. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
Növényvédő szerek felhasználása
5. § Növényvédő szereket a növényvédő szer engedélyokiratának,
illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai,
valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai
betartásával lehet felhasználni.
6. § (1) Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy
erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez,
tárolásához faedény nem használható.
(2) A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben
maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros
hígításban - az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség
betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható.
(3) A friss fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség, valamint
zöld takarmány termelésére szolgáló, növényvédő szerrel kezelt területen a
betakarítás időszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára, szembetűnő helyen, kellő számú,
jól látható „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni
tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni.
(4) A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag
csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő
vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell
felhasználni.
(5) A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a
növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé vagy a növényvédő
szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály
illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladékát a
veszélyes hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően
kell kezelni. A munka során használt eszközök és egyéni védőeszközök (a
továbbiakban: védőeszköz) a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő
raktárban tárolhatók. A növényvédő szerrel való munkavégzésre szolgáló
védőeszközt más ruházattól elkülönítetten kell tárolni.
(6) Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök
a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén
tisztíthatók.
7. § (1) A növényvédelmi gép rendeltetésszerű, biztonságos
működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni
kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikailag
biztosítania kell a növényvédő szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve
veszteségmentes kijuttatását.
(2) Növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés
esetén 2 m/sec-nél - nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó
légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a
növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.
(3) Két vagy több növényvédelmi gép egyidejű üzemeltetése esetén a
növényvédelmi gépek egymás légterét nem szennyezhetik. Az egészségkárosodás
megelőzésére a mindenkori szélirányt figyelembe kell venni.
8. § (1) Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer
használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben,
köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre
növényvédő szer ne kerüljön.
(2) Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt az összes
fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és
aljnövényzetre is) be kell tartani.
(3) A betakarítás előtti - gyepterületen a legeltetés előtti - utolsó
növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható
legyen.
(4) Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor az egyes
felhasznált készítményekre külön-külön előírt legszigorúbb felhasználási
szabályokat kell betartani.
(5) Közterületen növényvédő szert felsőfokú növényvédelmi képesítéssel
rendelkező személy közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az
érdekelt lakosságot tájékoztatni kell.
(6) Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő
szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A
kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például
homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség
kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, majd a kiömlött szert
fel kell szivattyúzni. Ezt követően a maradék növényvédő szert is fel kell
itatni, és a szennyezett talajt össze kell gyűjteni.
(7)
9. § (1) Virágzó növényállományban méhekre kifejezetten
veszélyes minősítésű növényvédő szer nem használható. Méhekre mérsékelten
veszélyes minősítésű növényvédő szer kizárólag a háziméhek napi aktív
repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával,
legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia),
amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi.
(2) A háziméhek biztonsága érdekében a külön jogszabályban foglalt
óvintézkedéseket meg kell tenni, ha a méhkímélő technológiára a növényvédő szer
engedélyokirata utalást nem tesz.
10. §
Növényvédő szeres kezelés zárt térben
11. § (1) Zárt térben (például üvegházban, fólia alatt,
gombapincében, szemes- és nyerstermény tárolóban) növényvédelmi célra kizárólag
az adott légtérben termesztett, illetve tárolt valamennyi kultúrára
engedélyezett növényvédő szer használható, amennyiben nem biztosítható, hogy a
kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédő szer ne
kerüljön.
(2) A növényvédő szerrel kezelt zárt tér bejáratára, az adott
növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára
„Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Engedély nélkül belépni tilos!”
feliratú táblát kell elhelyezni.
(3) A növényvédő szerrel kezelt térben a munka-egészségügyi várakozási
idő letelte előtt és az azt követő szellőztetés alatt bármilyen munkát végezni
kizárólag a növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszköz viselésével
szabad.
(4) Zárt térben automata adagolással működő növényvédelmi gépet,
berendezést a kezelés ideje alatt a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem
hagyhatja őrizetlenül. A preventív kezelésben részesített terményt az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltéig a kezelés feltüntetésével meg
kell jelölni.
Képesítési előírások
12. § (1) Az I., illetve II. forgalmi kategóriájú növényvédő
szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási
tevékenységre (a továbbiakban együtt: felhasználás), illetve ezek
forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggő vásárlásra és egyéb tevékenység
(a továbbiakban együtt: tevékenység) folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a
tevékenységet végző
a) rendelkezik az 1. számú melléklet szerinti I. vagy II.
forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási
engedéllyel, illetve
b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő
szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett
szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló
8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az 1/A. számú
melléklet szerinti engedéllyel.
(2) A kizárólag III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott
forgalmazásra, szolgáltatásra, valamint az ezzel összefüggő tevékenység
folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző
a) rendelkezik legalább II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer
forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel, illetve
b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő
szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett
szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló
8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az 1/A. számú
melléklet szerinti engedéllyel.
(3) A III. forgalmi kategóriájú növényvédő szer kizárólag saját célú
felhasználásához, valamint az ezzel összefüggő tevékenység folytatásához nem
szükséges engedély.
13. § (1) I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási,
vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult a felsőfokú növényvédelmi
képesítéssel rendelkező személy.
(2) Felsőfokú növényvédelmi képesítésnek minősül:
a) az 5 éves egyetemi szintű alapképzésben, nappali tagozaton,
okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles
agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles
környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki képzettség,
amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát
tartalmaz, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár,
b) az egyetemi szintű szakirányú továbbképzésben okleveles
agrármérnök, okleveles kertészmérnök, illetve különbözeti vizsgát tett okleveles
biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományi
egyetemi végzettségű személy által legalább 24 konzultáció hetes képzésen
szerzett okleveles növényorvosi vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki
végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak
megfelelnek,
c) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) által az a) és b) pontban foglalt
képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség.
(3) Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni
e rendelet hatálybalépése előtt növényorvosi, növényvédelmi szakmérnöki,
erdészeti növényvédelmi szakmérnöki, agrárkémikus agrármérnöki, növényvédelmi
szaküzemmérnöki, növényvédelmi üzemmérnöki, növényvédelmi és
talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási
üzemmérnöki diplomát szerzőt, valamint e rendelet hatálybalépése előtt
növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt,
növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal
rendelkezőt, valamint a fenti diplomás képzettségre irányuló tanulmányaikat
legkésőbb a 2000/2001-es tanulmányi évben elkezdőket a diploma megszerzését
követően.
(4) A felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy - az
egyéb jogszabályi feltételek teljesítése esetén - a növényvédő szer forgalmi
kategóriájától függetlenül jogosult bármely tevékenység folytatására.
14. § (1) II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer
forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult - a felsőfokú
növényvédelmi képesítéssel rendelkezőkön kívül - aki
a) „kertész és növényvédelmi” vagy „növénytermesztő és
növényvédelmi” technikus képzettségű,
b) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés
során vizsgát tett,
c) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve a
korábban megszerzett növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel
rendelkezik,
d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte,
és a minisztérium által meghatározott alaptanfolyamot követően eredményes
vizsgát tett.
(2) A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási
és felhasználási engedéllyel rendelkező,
a) az (1) bekezdés a) pontjában említett személyek az
egyéb jogszabályi feltételek teljesítése esetén jogosultak a II. és a III.
forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre,
illetve a növényvédelmi munkavégzés megrendelőjének felsőfokú képesítéssel
rendelkező megbízottja (a továbbiakban: szakirányító) felügyelete és felelőssége
mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az I. forgalmi kategóriájú
növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben,
b) az első bekezdés b)-d) pontjában említett személyek -
a szolgáltatás kivételével - jogosultak a II. és a III. forgalmi kategóriájú
növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a szakirányító
felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az I.
forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely
tevékenységben.
14/A. § (1) A 13. § (4) bekezdésében és a 14. § (2) bekezdés
a) pontjában meghatározott tevékenységért fennálló - a 16. § (1)
bekezdésének első mondata és a 17. § (1) bekezdése szerinti - felelősség a 16. §
(1) bekezdés második mondatában írt eset kivételével nem ruházható át.
(2) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel rendelkező
személy az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására csak a
szakirányító által a 6. számú melléklet szerint kiállított, egyszeri vásárlásra
szóló növényvédelmi-növényorvosi vénnyel jogosult.
14/B. § A Tv. 31. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatás
esetén nem minősül más számára végzett védekezési munkának a családi gazdaság és
a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában meghatározott közeli
hozzátartozó részére végzett növényvédelmi tevékenység.
Engedély és továbbképzés
15. § (1) Az I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer
forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély iránti kérelemben pontosan meg
kell jelölni a folytatni kívánt tevékenységet és a kért engedély kategóriáját. A
kérelemhez csatolni kell a jogosultságot (képzettséget, végzettséget, ismeretet,
valamint, amennyiben feltétel, a kamarai tagságot) igazoló okiratokat.
(2) Az I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási,
vásárlási és felhasználási engedélyt a kérelem és a csatolt okiratok vizsgálata
után a kérelmező lakóhelye szerinti Szolgálat vezetője adja ki. Az engedélyben a
jogosult által nem folytatható szolgáltatói tevékenységet a „nem” szó
bejegyzésével kell megjelölni.
(3) Egy jogosult csak egy engedéllyel rendelkezhet. Adott tevékenység
a szükséges növényvédelmi képesítés vagy végzettség birtokában is csak akkor
folytatható, ha a tevékenységet végző rendelkezik a tevékenységgel érintett
növényvédő szer kategóriájának megfelelő, adott tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel.
(4) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatható, adott
tevékenységre jogosító engedély a II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő
szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít.
(5) A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatható, adott
tevékenységre jogosító engedély a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel
folytatott azonos tevékenységre is jogosít.
(6) Az engedély visszavonásig, de legfeljebb az engedély kiadásától
számított 5 évig érvényes. Az engedély a más foglalkozási területről a
növényvédelmi pályára visszatérő növényvédelmi képesítésű személynek egy évre, a
továbbképzési tanfolyam elvégzéséig ideiglenes jelleggel megadható.
(7) Az engedélyt az azzal való visszaélés esetén a Szolgálat vezetője
visszavonhatja, és visszavonás esetén az engedélyt hivatalos közzététel útján
érvényteleníti. Visszaélésnek minősül a növényvédő szer forgalmazására,
vásárlására, illetve felhasználására vonatkozó előírások megsértése.
(8) Az engedéllyel rendelkező személynek 5 évenkénti vagy folyamatos,
a minisztérium által meghatározott feltételek és tematika szerinti szakmai
továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzés szakmai ismeretanyagának
elsajátítása nem vizsgaköteles.
(9) A felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező mentesül a
(8) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettség alól, ha
a) a minisztérium, illetve a Szolgálat állományában teljesít
szolgálatot,
b) a növényvédelmi közép- és felsőoktatás szaktanára,
vagy
c) a minisztérium által elismert szakoktatói, kutatói
tevékenysége miatt a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben
részesült.
Növényvédő szer felhasználása
16. § (1) A felhasználási tevékenységet folytató, arra
jogosult természetes személy vagy gazdálkodó szervezet felelőssége kiterjed a
növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlására, szállítására, tárolására
és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra, kijuttatására, a keletkezett hulladék
előírásszerű kezelésére, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott
előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre. Az
ebből származó kötelezettségek csak más szolgáltatásra jogosultra, vagy az
időközben megszerzett megfelelő engedélye esetén, a megrendelőre ruházhatók
át.
(2) Amennyiben a földhasználó természetes személy vagy gazdálkodó
szervezet az adott növényvédő szer felhasználásához nem rendelkezik megfelelő
képzettséggel, a növényvédelmi munkavégzés csak az arra jogosult szolgáltatón
keresztül történhet.
(3) A 6. számú melléklet szerinti növényvédelmi-növényorvosi vény
kiállításával a szakirányítónak a (1) bekezdésben meghatározott felelőssége
keletkezik, amely kiterjed a vásárlást követő valamennyi növényvédelmi
tevékenységre, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen
tevékenységtől.
(4) A növényvédelmi-növényorvosi vényt mint szigorú számadású
bizonylatot, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara adja ki
tagjainak.
(5) Gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember külön engedély
nélkül, az érvényes gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat
és használhat fel olyan növényvédő szert, amelynek engedélyokiratában a
felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött.
Növényvédő szer forgalmazása
17. § (1) A szakirányító, illetve a forgalmazásra jogosult
felelőssége a növényvédő szerek vásárlására, telephelyre, illetve telepen belüli
szállítására, tárolására, értékesítésére, nyilvántartására, a vásárlói
jogosultság vizsgálatára, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott
előírások betartására, és a felhasználásra vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségre terjed ki.
(2) Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazása legalább II.
forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási
engedéllyel rendelkező személy folyamatos jelenlétében történhet, akinek
felelőssége az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre terjed ki.
(3) A növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának
engedélyezésére és a növényvédő szerrel folytatott kereskedelmi tevékenységre
külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
17/A. § (1) A növényvédő szerek reklámozása során a mérsékelt
környezeti veszélyességére utaló kifejezéseket használni kizárólag az ökológiai
termesztésben engedélyezett, illetve a minisztérium által az integrált,
környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmények
vonatkozásában szabad.
(2) A növényvédő szerek reklámjaiban az engedélyokiratban szereplő
környezetvédelmi besorolástól eltérő környezeti veszélyességre utaló,
megtévesztésre alkalmas képanyagok, valamint a készítmények alkalmazási
területéhez nem kapcsolható, környezetvédelmi szempontból félrevezető természeti
környezet szerepeltetése tilos.
Nyilvántartási kötelezettség
18. § (1) A felhasználásra jogosultnak az I. forgalmi
kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról
naprakész nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A felhasználásra jogosultnak a II. és III. forgalmi kategóriába
sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot folyamatosan meghaladó
összmennyiség felett, valamint a növényvédő szer felhasználásáról naprakész
nyilvántartást kell vezetni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növényvédő szer raktárkészletek
számlabizonylatait 5 évig meg kell őrizni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak megfelel a növényvédő
szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett
készletnyilvántartó lap, illetve permetezési napló.
19. § (1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék
előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres
kezelésekről a 2. számú melléklet szerinti nyilvántartást (permetezési napló)
folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 5 évig meg kell
őrizni.
(2) A földhasználó és a termelő az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartást köteles a külön jogszabályban meghatározott szervezetek
ellenőrzésre jogosult munkatársai részére felszólításra, haladéktalanul
bemutatni.
Jelentési, tájékoztatási kötelezettség
20. § (1) Növényvédő szer elvesztésének, elcserélésének,
eltulajdonításának, élelmiszerbe és takarmányba keveredésének, ivóvízbe (kútba,
forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba, illetve kezelésre nem szánt
területre jutásának észlelése esetén az illetékes Szolgálatot haladéktalanul
értesíteni kell.
(2) A Szolgálat köteles értesíteni
a) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény szerint
nagyon mérgező vagy mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szer
elvesztéséről, elcseréléséről, eltulajdonításáról - bűncselekményre utaló adat,
tény, körülmény megállapítása esetén - a rendőrséget,
b) növényvédő szer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről,
ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű
tájékoztatása mellett - az illetékes ÁNTSZ-t, az állat-egészségügyi,
környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi felügyeletet,
c) növényvédő szernek a kezelésre nem szánt területre
jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az illetékes
ÁNTSZ-t, környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságot.
Növényvédelmi gépek
21. § (1) Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal
rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló
berendezések (a továbbiakban: növényvédelmi gépek) típusminősítését a
minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (a továbbiakban: Intézet) végzi.
A minősítés műszaki minimum követelményeit a 4. számú melléklet
tartalmazza. Permetezéstechnikai szempontból nem megfelelő növényvédelmi
gépet forgalomba hozni tilos.
(2) A növényvédelmi szolgáltatás céljára használt 100
dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek (a
továbbiakban: permetezőgépek) időszakos felülvizsgálata (a továbbiakban:
felülvizsgálat) 2005. január 1. napjától kötelező.
(3) A (2) bekezdés szerinti permetezőgépek időszakos felülvizsgálatát
- a 4. számú melléklet szerint - a tulajdonosnak kétévente el kell végeztetnie
az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson (a
továbbiakban: állomás). Alkalmas minősítés esetén a permetezőgép két évre
működési engedélyt kap. Felülvizsgálatra kötelezett permetezőgép működési
engedély nélkül munkát nem végezhet.
(4) A felülvizsgálat rendjét és a tanúsító ellenőrző állomások
címjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé.
(5) A típusminősítésért, illetve a felülvizsgálatért a külön
jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
22. § (1) A növényvédelmi gépnek minden munkavégzés
alkalmával, permetezéstechnikai szempontból meg kell felelnie a 4. számú
melléklet szerinti követelményeknek. Ha a növényvédelmi gép a követelményeknek
nem felel meg, a Szolgálat a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítja.
(2) A növényvédelmi gépet munkavégzés után a minősítő
bizonyítványban, illetve a felhasznált növényvédő szer engedélyokiratában előírt
mosó-, közömbösítő, méregtelenítőszeres vízzel kell megtisztítani.
A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi
előírások
23. § (1) Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység kizárólag
az egészséget nem veszélyeztető módon, a biztonságos munkavégzés
követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban
előírt feltételek biztosításával végezhető.
(2) Növényvédő szer kijuttatásával kizárólag 18. életévét betöltött
férfi foglalkoztatható, aki a külön jogszabályban előírt előzetes, időszakos és
soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minősült, valamint a szerek
szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel
rendelkezik.
(3) 14 éven felüli fiatalkorúakat növényvédő szerekkel kapcsolatos
tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsőfokú növényvédelmi
végzettségű szakoktató felügyelete mellett szabad foglalkoztatni.
(4) A növényvédő szeres munka során, illetve annak megkezdése előtt
és azt követően nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettől eltérő
előírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédő szeres munkavégzés
közben étkezni, dohányozni tilos. A munkavégzés során az általános higiéniai
szabályokat is be kell tartani.
24. § (1) A folyamatos vagy alkalmi munkavégzése során
növényvédő szerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő dolgozó -
ideértve a tömény növényvédő szerrel dolgozó előkészítőt és a felhasználásra
kész szer kijuttatóját is - az adott növényvédő szer engedélyokiratában előírt
védőeszközöket köteles viselni.
(2) A növényvédelmi munkavégzéshez szükséges védőeszközöket a
munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani, akinek
gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról,
megfelelő műszaki állapotban való tartásáról is.
(3) Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát
végezni a növényvédő szer teljes száradása, illetve a munka-egészségügyi
várakozási idő lejárta előtt kizárólag az előírt védőeszközben szabad.
(4) A növényvédő szerrel szennyezett gépek, illetve szóróberendezések
javítása során a növényvédő szer engedélyokiratában előírt egyéni védőeszközt
kell viselni.
25. § (1) Csoportos növényvédelmi munkavégzéshez munkát vezető
dolgozót kell kijelölni, akinek legalább növényvédő betanított munkás
képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) Ha nagyon mérgező vagy mérgező növényvédő szerrel a munkát
csoportosan végzik, a kijelölt vezetőnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie
kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsősegélynyújtására, valamint az azt
követő intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel.
(3) Kellő számú növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő
munkás esetén a védőeszköz viselésének megkönnyítésére a munkacsapat tagjait a
veszélyesebb (például előkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes
(például szállítás, vízhordás, permetezés) munkakörökben a munka-egészségügyi
követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell.
26. § (1) A növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során
meg kell akadályozni a szernek
a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását,
porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, esetleges
lenyelését,
b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba
keveredését,
c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre
jutását.
(2) A növényvédő szerrel folytatott tevékenység helyszínén a baleseti
és mérgezési elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket, valamint a „Növényvédő
szerek, termésnövelő anyagok” legújabb kiadványának egy példányát biztosítani
kell.
(3) Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a növényvédő
szeres munkát haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült
szakszerű egészségügyi ellátásáról.
27. § (1) Növényvédelmi munka végzése közben és növényvédő
szerrel kezelt területen személyes tárgyat elhelyezni nem szabad. Étkezés előtt
alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelező. A munkaterület közelében
megfelelő tisztálkodó helyet kell kijelölni.
(2) A növényvédő szerrel végzett munka során, időben elérhető helyen,
megfelelő mennyiségű ivóvíz minőségű vizet, tisztálkodási eszközt, valamint a
munkáltató által a munkavégzés jellegének megfelelő elsősegélynyújtó
felszerelést kell biztosítani.
(3) A növényvédő szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához,
töltéséhez, kezeléséhez a raktárban és a munkavégzés helyén feltűnően megjelölt
és biztonságos munkaeszközöket kell használni, amelyeket más célra felhasználni
nem szabad. Külön kell kezelni a gyomirtó szerek kiméréséhez használatos
eszközöket. Raktárban a biztonságos anyagmozgatás eszközeiről is gondoskodni
kell.
(4) A növényvédő szeres munkavégzés gépeit és eszközeit az
üzemeltetési dokumentációban vagy a technológiai utasításban leírtak szerint
kell az üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz előkészíteni.
Csávázás, gázosítás, csalétek
alkalmazása
28. § (1) A csávázott termény egyértelmű megkülönböztetése
érdekében csávázásra olyan növényvédő szer használható - önállóan vagy adalékkal
-, amely a kezelt terményt jól megkülönböztethető színnel, maradandó módon
megfesti.
(2) A csávázást lakóépülettől, állat-, vízjárta helytől, kutaktól,
álló- és folyóvizektől, emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására szolgáló
növényzettől biztonságos távolságban, a felszín alatti vizek és földtani közeg
védelmére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell
végezni. Élelmiszer, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra használt termék
tárolására szolgáló tárolóban csávázást végezni tilos.
(3) Zárt térben végzett csávázáskor megfelelő szellőztetést kell
alkalmazni.
(4) Csávázott termény tárolására, szállítására külön erre a célra
szolgáló és a csávázásra utaló, feltűnően megjelölt csomagolást kell használni,
amelyet más célra felhasználni tilos.
(5) Csávázott terményt, csávázási hulladékot élelmezési,
takarmányozási célra felhasználni tilos.
29. § (1) A csávázott terményt - az elcserélés, elkeveredés és
szabálytalan felhasználás megakadályozására - zárt raktárban kell tárolni, más
anyagoktól elkülönítve. Élelmiszer, illetve takarmányozási célú terménnyel közös
helyiségben a csávázott terményt tárolni nem szabad.
(2) Csávázott termény raktárhelyiségeit egyéb termény, takarmány
tárolására - külön előírás hiányában - csak nedves felseprést követő lúgos vagy
mosószeres vizes felmosás után szabad használni. A mosószeres vizet a 39. § (3)
bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni.
(3) A csomagolóeszközön, ömlesztett tárolás esetén a prizmára a
„Vigyázat! Mérgező csávázó szerrel kezelve” feliratot kell feltüntetni.
(4) A csávázott termény csomagolóeszközének kezelésére a növényvédő
szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó előírások irányadóak.
(5) Csávázott termény - engedélyezett ártalmatlanítási technológia
hiányában - kizárólag vetésre és kártevők elleni csalétek készítésére
használható fel.
30. § (1) A csalétek kihelyezési szándékot az
engedélyokiratban meghatározottak szerint kell bejelenteni. A mérgező csalétket
úgy kell elhelyezni, hogy gyermek, illetéktelen felnőtt, haszonállat ne
férhessen hozzá.
(2) Növényvédő szeres gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri
vizsgával rendelkező személy végezhet a külön jogszabályban foglalt előírások
szerint.
Növényvédő szerek légi kijuttatása
31-36. §
Növényvédelmi intézkedés
37. § A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályok
betartását az illetékes Szolgálat, illetve a települési önkormányzat jegyzője
ellenőrzi. A rendelkezések be nem tartása esetén a Szolgálat, illetve a Tv. 57.
§-a szerint a települési önkormányzat jegyzője intézkedést hoz, és a Tv. 60-61.
§-a szerint növényvédelmi bírságot szab(hat) ki.
Növényvédő szer minőségének
ellenőrzése
38. § (1) A forgalomban lévő növényvédő szerek minőségét,
csomagolását a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a felhasználónál
rendszeresen ellenőrizni kell. A vizsgálatokat éves program alapján a Szolgálat
laboratóriumai végzik.
(2) A vizsgálatokhoz a Szolgálat térítésmentesen mintát
vehet.
(3) Minőségi kifogás esetén a Szolgálat meghatározza a további
forgalmazás feltételeit, indokolt esetben megtiltja a növényvédő szer
forgalmazását vagy felhasználását.
(4) A lejárt szavatosságú növényvédő szerek vizsgálatát a Tv. 29.
§-ában foglaltak szerint kell elvégezni.
(5) A vizsgálatokhoz az engedélyesnek analitikailag tiszta hatóanyag
mintát kell biztosítania a Szolgálat igénybejelentése alapján.
(6) Az ellenőrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért
a külön jogszabályban foglalt díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény
kizárólag az átadott mintára vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrző hatóság
vette.
Hulladékkezelés
39. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályt kell
alkalmazni
a) a forgalomba hozatalra, felhasználásra nem engedélyezett
növényvédő szer,
b) a felhasználásra alkalmatlannak minősített, vagy a
felhasználásra alkalmatlan lejárt szavatosságú növényvédő szer,
c) az azonosíthatatlanul összekeveredett növényvédő
szer,
d) az ÁNTSZ illetékes megyei intézete által - szükség esetén a
környezetvédelmi hatóság szakértői véleménye alapján - a szennyeződéstől nem
mentesíthetőnek minősített védőeszköz, munkaeszköz, növényvédő szer raktár,
tároló elbontása során szennyeződhetett bontásanyag, illetve föld, növény,
növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag,
e) a kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére
használt anyag, növényvédő szerrel szennyezett talaj
kezelésére.
(2) A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának
kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A növényvédő szer maradékot tartalmazó, a növényvédelmi
technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító vizet, a
használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből
kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat növényvédő szeres
szennyvíznek kell tekinteni, amelyet a növényvédő szer engedélyokiratában
előírtak, illetve a szennyvizek biztonságos kezelésére vonatkozó, külön
jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni.
Az
Európai Gazdasági Térség más tagállamában e rendelet szerinti tevékenység
folytatásához szükséges igazolás kiállítása
39/A. § A toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre,
kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen
termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is,
kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról
szóló, 1974. június 4-i 74/556/EGK tanácsi irányelv 2. és 3. cikkében írt
feltételek teljesüléséről az Európai Gazdasági Térség más tagállamában folytatni
tervezett tevékenységhez szükséges igazolást az azt kérelmező lakóhelye szerint
illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal adja ki.
Záró rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet - a 21. és a 22. § kivételével - 2001.
február 1-jén lép hatályba. A 21. és a 22. §-t 2003. január 1. napjától kell
alkalmazni.
(2) A 2003. január 1-je előtt forgalomba hozatalra engedélyezett
növényvédelmi gépek típusminősítésére vonatkozó kérelmet 2003. június 30-ig kell
benyújtani. A típusminősítéssel nem rendelkező növényvédelmi gépek 2004. január
1-jéig forgalmazhatóak.
(3)
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a
növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló
5/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 3. §-a, 43-44/A. §-a, 45. §-ának (1)-(3)
bekezdése, 53-61. §-a, 65-69. §-a, 71. §-ának (1)-(3) bekezdése, 72. §-a, 12.,
13., 15. és 16. számú melléklete, továbbá a módosításáról szóló 9/1993. (I. 30.)
FM rendelet 5-7. §-a, 9-13. §-a, 2. és 4. számú melléklete, 39/1995. (XI. 16.)
FM rendelet, 5/1996. (II. 7.) FM rendelet és 28/1997. (IV. 25.) FM rendelet 8.
§-a, 10-11. §-a, valamint a légijárművel végzett növényvédelemről szóló 7/1992.
(II. 25.) FM rendelet 2. §-ának (1)-(3) bekezdése és 4-12. §-a.
41. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - szabályozási tárgykörében
- összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre,
kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen
termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is,
kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról
szóló, a Tanács 74/556/EGK irányelvével,
b) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával
foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos
letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról szóló, a Tanács
74/557/EGK irányelvével,
c) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, a Tanács
91/414/EGK irányelvével, valamint
d) a felszín alatti vizeknek az egyes veszélyes anyagok által
okozott szennyezés elleni védelméről szóló, a Tanács 80/68/EGK
irányelvével.
1. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM
rendelethez
A forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély
mintája
| ................................................ Megyei |
Sorszám:
I./.................../................. |
| Növény- és Talajvédelmi Szolgálat |
II./.................../................. |
Engedély
Név:
................................................................................................................................
részére
Anyja neve:
.................................................................................................................................
Lakóhely:
....................................................................................................................................
Személyi ig. szám:
........................................................................................................................
Végzettség:
..................................................................................................................................
Oklevél száma:
................................................... Kiállításának éve:
.............................................
Oklevelet kiállította:
......................................................................................................................
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
regisztrációs száma: ................................
.....................................................................................................................................................
Egyéb megjegyzés:
.......................................................................................................................
.....................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................
Az engedély tulajdonosa a növényvédelmi
tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet ............... §-ában
meghatározott szakképesítése alapján .....................................
(számmal és betűvel kiírt) forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer
| - nagykereskedelmi forgalmazására |
...............................
jogosult |
| - kiskereskedelmi forgalmazására |
jogosult |
| - saját célú felhasználására |
jogosult |
| - illetve azzal folytatott
szolgáltatási tevékenységre |
..............................
jogosult |
(A kipontozott részbe csak a „nem” jogosultságot
lehet bejegyezni.)
Kelt: ....................................,
................. év ..................................... hó ............
nap
P.
H.
.............................................
aláírás
Az
engedély hátoldala:
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................. |
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................ |
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................. |
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................ |
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................. |
| Érvényes:
........................................-ig |
P. H. |
aláírás:................................................ |
1/A.
számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez
Külföldiek forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély
mintája
| ................................................ Megyei |
Sorszám:
I./.................../................. |
| Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal |
II./.................../.................. |
Engedély
Név:
..........................................................................................................................
részére
Anyja neve:
..........................................................................................................................
Lakóhely:
.............................................................................................................................
Személyazonosító
igazolvány száma:
......................................................................................
Származási
tagállam igazolásának száma: ........................... Kiállításának kelte:
.......................
Kiállító
hatóság:
....................................................................................................................
Korlátozások:
.......................................................................................................................
.............................................................................................................................................
.............................................................................................................................................
.............................................................................................................................................
Az engedély tulajdonosa az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet .... §-a,
valamint a 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet alapján
...................................................... (számmal és betűvel
kiírt) forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer
| - nagykereskedelmi forgalmazására |
...............................jogosult |
| - kiskereskedelmi forgalmazására |
jogosult |
| - saját célú felhasználására |
jogosult |
| - illetve azzal folytatott
szolgáltatási tevékenységre |
..............................jogosult |
(A kipontozott
részbe csak a „nem” jogosultságot lehet bejegyezni.)
Kelt: ............................, ............ év
............................ hó ......... nap
P. H.
.............................................................
aláírás
2. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM
rendelethez
A növényvédő szeres kezelés nyilvántartásának
mintája
Oldalszám: .............................
NYILVÁNTARTÁS A NÖVÉNYVÉDŐ SZERES KEZELÉSEKRŐL
(permetezési
napló)
................................... évben
Termelő neve:
.......................................................................................................................
Lakcíme:
...............................................................................................................................
Növényvédelmi szakirányítójának neve:
.................................................................................
Szakirányító lakcíme:
.............................................................................................................
|
|
A kezelés |
A használt növényvédő
szer |
|
|
|
Sor-
szám |
Kezelt
kultúra |
helye
(hrsz., tábla,
termesztő
berendezés,
raktár) |
területe
(ha, m2,
m3) |
időpontja |
meg-
nevezése |
mennyisége (kg, 1/ha,
g/m2, g/fm) |
A permetlé
mennyisége
(1/ha,
1/m2) |
A
betakarítás
időpontja
(hó, nap) |
A felelős
aláírása |
3. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM
rendelethez
Helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyv mintája
............................. Körzeti Földhivatal
ügyszám
JEGYZŐKÖNYV
1. Készült ............................. (dátum)
....................................................... (település) a
növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 7/A. §-ában meghatározott
helyszíni ellenőrzésről.
2. A helyszíni ellenőrzésen jelen vannak:
A hatóság részéről:
............................................................................................................
.............................................................................................................................................
(hatóság megnevezése, név, beosztás)
Jelen lévő más személy(ek) (például hatósági tanú, földhasználó,
tulajdonos, bejelentő személy)
...............................................................................................................................
..........................................................................................................................................
(név, jelenléti minőség, lakcím)
3. A helyszíni ellenőrzésre belterületi/külterületi fekvésű
ingatlanon került sor.
4. A helyszíni ellenőrzésre bejelentés alapján/hivatalból került
sor.
5. A helyszíni ellenőrzésre lezárt terület felnyitásával került sor:
Igen/Nem
6. A jelenlévő földhasználó/tulajdonos/bejelentő a helyszíni
ellenőrzés során az alábbi nyilatkozatot tette:
..................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
7. A földhivatal a helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy az
ellenőrzéssel érintett földterület földhasználója a növényvédelemről szóló 2000.
évi XXXV. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget
tett/nem tett eleget, és a földterület parlagfűvel/egyéb gyomnövénnyel
fertőzött.
8. A parlagfű fenológiai állapota: csíranövény; száras-leveles, de
még nem virágzó növény; virágzó növény; terméses növény; érett termésű növény;
elszáradt kóró.
9. Más allergén gyomnövény faja:
.....................................................................................
.........................................................................................................................................
10. A fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátái vagy a
mérési fájl(ok) neve: .............
........................................................................................................................................
........................................................................................................................................
11. Az ellenőrzött terület jellemzőinek leírása: nem mezőgazdasági
terület, tarló, kaszált terület, semmilyen művelés nyoma nem látható, egyéb:
.........................................................
.....................................................................................................................................
12. A közérdekű védekezés kultúrnövény károsodása nélkül
elvégezhető/nem végezhető el.
13. A kultúrnövény faja:
..................................................................................................
14. A parlagfű %-os felületi borítottságának megállapításához az
egyes főbb töréspontokon a borítottság mértéke:
..........................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
15. A parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja/nem
haladja meg.
16. A kultúrnövény tőszámának megállapításához a számlálás eredménye
az egyes főbb töréspontokon:
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
17. A helyszíni ellenőrzésről képfelvétel készült/nem
készült.
A képfelvétel azonosítója:
.................................................................................................
A képfelvétel helyének koordinátái vagy a mérési fájl neve:
...................................................
18. Egyéb:
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
| ................................................... |
|
................................................... |
| ................................................... |
|
................................................... |
| hatósági tanú |
|
földhasználó |
| .................................................... |
|
.................................................... |
|
.................................................... |
|
A jegyzőkönyvhöz mellékelve:
Fénykép
4. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM
rendelethez
Növényvédelmi gépek típusminősítése és a permetezőgépek
felülvizsgálata
Növényvédelmi gépek típusminősítésének követelményei
1. Növényvédelmi gép a növényvédő szer kijuttatására és a
célfelületen (növény, talaj) történő egyenletes elosztására alkalmas eszköz vagy
berendezés.
2. A 40. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel,
az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek csak
cseppképzés és szórástechnikai típusminősítés után hozhatók forgalomba. A
típusminősítést a növényvédelmi gép gyártója, forgalmazója által szolgáltatott
adatok alapján, amennyiben az adatok megalapozottságát illetően kétely merül
fel, vizsgálat alapján kell lefolytatni.
3. A növényvédelmi gép gyártójának, illetve forgalmazójának a
forgalmazás előtt nyilatkozatot kell tenni az 1. számú függelék szerint a
típusminősítést végző Intézetnek, hogy a géptípus megfelel a minőségi
követelményeknek és ezzel egyidejűleg a növényvédelmi gép gyártójának, illetve
forgalmazójának kérni kell a forgalmazási engedély kiadását. A nyilatkozathoz
magyar nyelven mellékelni kell a gépkönyvet, a hazai vagy külföldi
minőségtanúsítást, valamint egyéb, a növényvédelmi gép megítélését elősegítő
dokumentumot.
4. A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelményeket a 2.
számú függelék tartalmazza.
5. A gyártó vagy forgalmazó köteles a minősítésre bejelentett
növényvédelmi gép megtekintését vagy vizsgálatát az Intézet számára lehetővé
tenni.
6. Az Intézet a nyilatkozat és a gépcsalád mátrixot is leíró
dokumentumok alapján a minősítést 30 napon belül köteles elvégezni. Ha a
benyújtott dokumentumok nem kielégítők, a gyártótól vagy forgalmazótól
adatpótlás kérhető. A minősítést ebben az esetben a pótlás benyújtását követő 30
napon belül kell elvégezni. Ha a minősítéshez a növényvédelmi gép vizsgálata is
szükséges, a minősítés a növényvédelmi gép átadásától számított 90 nap.
Amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján nem lehet dönteni az
alkalmasságról, de vizsgálatra nincs szükség, az alkalmasság megítéléséhez
szükséges adatok szemle útján is beszerezhetők.
7. Az Intézet a növényvédelmi gép megfelelése esetén a 3. számú
függelék szerinti forgalmazási engedélyt kiadja.
8. A forgalmazásra engedélyezett növényvédelmi gépekről az Intézet
nyilvántartást vezet. A Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek
Jegyzékét, illetve annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában teszi
közzé.
9. A forgalmazási engedély 5 évig érvényes. Az érvényességi idő
lejártával az engedélyt meg kell újítani. Az Intézet a forgalmazási engedélyt
visszavonja, ha a géptípusnál minőségromlás következik be, vagy a használatot
befolyásoló műszaki változást az engedélyes nem jelentette be. A növény- és
környezetvédelmi szempontból nem jelentős hiányosság, eltérés esetén 1 évig
érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható.
10. A forgalmazási engedélyt igazoló, 4. számú függelék szerinti
matricát a növényvédelmi gépen feltűnő helyen kell elhelyezni.
Permetezőgépek felülvizsgálata
1. A felülvizsgálatot erre tanúsított állomások végezhetik. A
felülvizsgálatot az ISO EN 13790 MSZT szabvány szerint kell elvégezni. A
felülvizsgálatokról az 5. számú függeléknek megfelelő jegyzőkönyvet kell
készíteni.
2. Az állomás akkor tanúsítható, ha
- legalább gépésztechnikusi és középfokú növényvédelmi képesítésű, a
Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkező
vezetővel,
- a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fő gépész
szakmunkással,
- a 6. számú függelék szerinti mérőberendezésekkel és
eszközökkel
rendelkezik.
3. A permetezőgépek felülvizsgálatára szóló jogosultság
megszerzéséhez a 7. számú függelék szerinti pályázati űrlapot kell benyújtani az
Intézethez, amely a kérelem alapján kiadja a 8. számú függelékben foglalt
működési engedélyt a külön jogszabályban meghatározott díj befizetését
követően.
4. Felülvizsgálatra a permetezőgép tulajdonosának a felülvizsgálati
kötelezettség lejártát megelőző 30 napon belül kell jelentkeznie. A jelentkezést
az állomás címére kell beküldeni, amely levélben értesíti a permetezőgép
tulajdonosát a vizsgálat időpontjáról. A felülvizsgálat elvégzéséig a
permetezőgép rendeltetés szerint használható.
5. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, az állomás kiadja a
permetezőgép működési engedélyét és a 9. számú függelék szerinti igazoló
matricát. Ha a permetezőgép állapota a felülvizsgálat eredménye alapján nem
megfelelő, a permetezőgép működési engedélyt nem kaphat.
6. A permetezőgépek működési engedélyét a Szolgálat
ellenőrzi.
1.
számú függelék
A növényvédelmi gép forgalmazási engedélyének kiadására
irányuló kérelem mintája
Nyilatkozó neve:
.........................................................................................................................
Címe:
..........................................................................................................................................
Mint az alább felsorolt gép(ek), gépcsalád(ok)
gyártója, illetve forgalmazója kijelentem, hogy az alább felsorolt gép(ek),
illetve gépcsalád(ok) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a
növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 4. számú
mellékletének 2. számú függelékében foglalt követelményeket
kielégíti(k).
Mellékelten megküldjük a gép(ek)kel, illetve gépcsalád(ok)kal
kapcsolatos következő dokumentációkat:
- magyar nyelvű gépkönyv(ek),
- munkavédelmi minősítő bizonyítvány(ok),
- hazai vagy külföldi minőségtanúsítás(ok),
- gépcsalád esetén a típusokat meghatározó mátrix,
- típusonként az azonosításhoz szükséges adatlap,
- egyéb dokumentumok.
A fent feltüntetett gép(ek), illetve gépcsalád(ok) a
......................................................... helyszínen
megtekinthetők.
Kívánságra a gép(ek)et, illetve gépcsaládo(ka)t megbeszélés alapján
az intézet telephelyére szállítjuk.
Kérjük, hogy a fent felsorolt gép(ek), illetve gépcsalád(ok)
forgalmazási engedélyét kiadni szíveskedjenek.
Dátum:
..........................................................................
.............................................
aláírás
2.
számú függelék
A
növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények
1. Szántóföldi permetezőgépek agrotechnikai
követelményei
A követelményeket a
MSZEN 12761- 1
- 2 Európai Szabvány és a
MSZ EN 907 Magyar Szabvány tartalmazza.
2. Kertészeti permetezőgépek agrotechnikai
követelményei
A követelményeket a
MSZEN 12761- 1
- 3 Európai Szabvány és a
MSZ EN 907 Magyar Szabvány tartalmazza.
3. Hordozható, nem motoros hajtású permetezőgépek
agrotechnikai követelményei
A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell
rendelkezniük.
A szivattyú szállítási mennyiségének elegendőnek kell lennie a gép
folyadékigényének kielégítésére. A nyomás üzem közben egyenletes működtetésnél
legfeljebb ±5%-ot változhat.
A szórófej szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem
változhat.
A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy
személy számára felvehetőnek, hordozhatónak és levehetőnek kell lennie.
Háti permetezőgépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen
beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki.
A hevedereknek a kezelő vállát nem szabad vágnia.
A szórószerkezettől 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell
fejeződnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia.
A tömlőket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg.
A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell
megadni.
A tartály ürítése során, azonos nyomásnál a szórásteljesítmény az
átlagtól ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el.
A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhető.
Nyomás alatt nem álló tartályok beöntő nyílásának mérete legalább 100
mm legyen. A beöntőnyílást szűrővel kell ellátni.
A gépek a töltés szintjétől függetlenül 8,5°-os lejtőig nem
borulhatnak fel. A nyomóvezetékben szűrőnek kell lennie.
A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka
legkisebb átfolyó keresztmetszete.
A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szűrőkön jelentkező nyomásesés
nem lehet több 5%-nál.
A tartály és a beöntőszűrő között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet.
Battériás permetezőgépnél legyen lehetőség beöntőszűrő alkalmazására. A
tartályok alsó és felső töltési határainak jól láthatónak kell lennie.
A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5%
tartalékkal kell rendelkeznie. A tartályfedélnek megfelelően kell
tömítenie.
A gép beállításának könnyen elvégezhetőnek, megfelelő mértékben
pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie.
Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenőrizhetően kell
tudni állítani.
A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lenniük. A
nyomóvezetékben gyorszáró berendezést kell elhelyezni.
A gépnek biztonságosan, könnyen és teljesen üríthetőnek kell
lennie.
A műszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem
haladhatja meg.
A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie.
A szűrőket szabadon hozzáférhető helyre kell felszerelni.
A szűrőbetéteknek biztonságosan kivehetőnek kell lennie.
A tartályfalak felületi érdességének kívül és belül 0,150 mm-nél
kisebbnek kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetőnek és
cserélhetőnek kell lennie.
A szórófejek áteresztőképessége ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet
el a névleges értékektől.
A gépeken meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását,
valamint jelölni kell a gyártás évét.
A szórófejeken fel kell tüntetni a méretüket.
4. Hordozható, motoros permetezőgépek
agrotechnikai követelményei
A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell
rendelkezniük.
A gázkar a beállított helyzetből magától nem mozdulhat el.
A szivattyú szállítási mennyiségének elegendőnek kell lennie a gép
folyadékigényének kielégítésére. A nyomás állandó fordulatszámnál legfeljebb
±5%-ot ingadozhat.
A szórófejek szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem
változhat.
A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy
személy számára felvehetőnek, hordozhatónak és levehetőnek kell lennie.
Háti permetezőgépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen
beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki.
A hevedereknek a kezelő vállát nem szabad vágnia.
A szórószerkezettől 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell
fejeződnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia.
A tömlőket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg.
A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell
megadni.
A gépnek megfelelő pontossággal kell adagolnia és megfelelő
pontosságú eloszlást kell biztosítania. A tartály ürítése során a
szórásteljesítmény az átlagos értéktől ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet
el.
A folyadék koncentrációja a feltöltött tartály teljes kiürüléséig
jelentősen nem változhat.
A szórásmennyiség állandó fordulatszámnál maximum ±10%-kal térhet el
az átlagos értéktől. A gép használata során a melegedő alkatrészek töltéskor
vagy ürítéskor növényvédő szerrel nem érintkezhetnek.
A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhető.
A beöntő nyílás mérete legalább 100 mm legyen.
A gépek a töltésszinttől függetlenül 8,5°-os lejtőig nem borulhatnak
fel. A nyomóvezetékben szűrőnek kell lennie.
A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka
legkisebb átfolyási keresztmetszete.
A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szűrőkön jelentkező nyomásesés
nem lehet több 5%-nál.
A tartály és a beöntőszűrő között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet. A
tartályok alsó és felső töltési határainak jól kivehetőnek kell lennie.
A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5%
tartalékkal kell rendelkeznie.
A gépeket úgy kell kialakítani, hogy permetlé elfolyás
véletlenszerűen ne következhessen be. A tartályfedélnek megfelelően kell
tömítenie.
A gépek beállításának könnyen elvégezhetőnek, megfelelő mértékben
pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie.
Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenőrizhető
formában be kell tudni állítani.
A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lennie. A
nyomóvezetékekben gyorszáró szelepet kell elhelyezni.
A gépeknek biztosan, könnyen és teljesen üríthetőnek kell
lennie.
A műszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem
haladhatja meg. A gépeknek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell
lennie.
A szűrőket szabadon