Az allergiás betegségek megelőzésének egyik döntő, igazoltan jelentős tényezője a születéstől fogva megfelelő táplálkozás. Jelen cikkünkből megtudható, hogy mi a "megfelelő" táplálék az újszülött számára.
A korai időszak jelentősége. Probiotikumok- prebiotikumok.
Az allergiás betegségek megelőzésének egyik döntő, igazoltan jelentős tényezője a születéstől fogva megfelelő táplálkozás.
Hogy mi a "megfelelő"az újszülött, a kiscsecsemő számára? Természetesen az anyatej. Számos kitűnő hatása mellett döntő jelentősége van az allergiás betegségek megelőzésében. A hat hónapos korig csak anyatejjel táplált gyermekeknek bizonyítottan kevesebb allergiás betegsége van, mint azoknak a társaiknak, akik anyatejen kívül mást is kaptak. Nagy nemzetközi vizsgálatok mellett egyébként az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben zajló saját programunkban megfigyelt eredmények is ezt támasztják alá. Négy-hat hónapos kor előtt tehát nincs szükség a régebben kifejezetten javasolt gyümölcs-kiegészítésre, vagy más hozzátáplálásra. Különösen nem javasoljuk a citrusféléket (narancsot, citromot), amik általában erős allergének. Az anyatej azonban éppen azokat a dolgokat tartalmazza, amire a babának szüksége van.
 |
|
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az anyatejbe ugyanis átjutnak azon élelmiszerek egyes nagyobb részletei, amiket az édesanya fogyaszt. Éppen ezért az ő táplálkozása sem közömbös a csecsemők számára. Bár a vizsgálatok nem teljesen egyértelműek, de sok adat szerint a szoptatás alatt érdemes az anyának is kerülni a leggyakoribb allergéneket, mint a tehéntej, a tojás, az olajos magvak. Vannak adatok, amik szerint ennek a szigornak csak a már allergiás tüneteket (jellemzően ekzémás bőr) mutató babák édesanyjánál van értelme.
Probiotikumok
Probiotikum
A probiotikumok élő élelmiszer-alkotórészek, amelyek hatással vannak az ember egészségére. Az élő mikroorganizmusok, leggyakrabban a Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktériumok
Mostanában sokat lehet hallani a bélflóra jelentőségéről. Régóta tudjuk már, hogy az anyatejjel táplált babák bélflórája lényegesen különbözik a tápszerrel, vagy tehéntejjel táplált babákétól. Az eltérés természetesen a különböző táplálék miatt van. Ezekből a tapasztalatokból jött az az ötlet, hogy a bélflóra megváltoztatása a szoptatott csecsemők bélflórájához hasonló irányba, talán mérsékelhetné az allergiás betegségek kialakulásának esélyét a szoptatáshoz hasonlóan. Az elsősorban finn szerzők tollából közölt tapasztalatok igazolták a feltételezést. Ha az anyák a szülés előtti 2-4 hétben és a babák 6 hónapos korukig probiotikumot kaptak, akkor az allergiás kockázattal született gyerekek atópiás dermatitisze (ekcémája) később és enyhébben jelentkezett.
Prebiotikum
A prebiotikumok olyan összetett szénhidrátok, amelyek képesek a vastagbélben a szervezet számára előnyös tulajdonságú baktériumok növekedését serkenteni. A legfontosabbak közülük a frukto-oligoszacharidok és a galakto-oligoszacharidok kémiai családjába tartoznak.
Hasonló eredménnyel zárultak vizsgálatok prebiotikumok adásával is. A prebiotikumokkal dúsított tápszer (amit akkor adtak, ha a szoptatás már nem volt lehetséges) adása csökkentette az atópiás dermatitisz gyakoriságát hat hónapos életkorban a dúsítás nélküli ugyanolyan tápszert kapó babák gyakoriságához képest. A vizsgálatban a gyermekek székletében fellelhető baktériumokat is ellenőrizték, hogy a feltételezésüket igazolni tudják. A prebiotikumot kapó gyerekek székletében valóban több volt a hasznos, allergia szempontjából "védő" baktérium (bifidobaktérium). Ezek a jó baktériumok nem csak a bélrendszeren keresztüli immunizációt befolyásolják jó irányba, hanem gátolják a kórokozók megtelepedését is. Nem csak egyszerűen úgy, hogy fizikailag nem marad számukra hely, hanem olyan környezet alakul ki (vegyhatás, zsírsavak felszaporodása), hogy nem érzik jól magukat más baktériumok.
Az első életévben adott antibiotikumok ilyen szempontból is mérlegelendők: a legtöbb antibiotikum ugyanis a bélflórát is elpusztítja, kiirtva ezzel a védő hatású baktériumokat is (ennek jele lehet a hasmenés). Sokszor sajnos éppen a szülők "nyomására" ad a háziorvos a magától is szépen meggyógyuló felső-légúti betegségek kezelésére antibiotikumot, annak ellenére, hogy nincs meggyőződve annak szükségességéről. Ilyenkor a bélrendszerünket tulajdonképpen védtelenebbé tesszük, esélyt adunk a kórokozó baktériumok és gombák megtelepedésére. Természetesen nem azt szeretném javasolni, hogy ne szedjen a gyerekünk antibiotikumot, hiszen erre sokszor szükség van, de ne gondoljuk azt, hogy a gyermekorvos nem akarja meggyógyítani, azért nem adott "semmit". Az orvosi vizsgálatnak éppen az a jelentősége, hogy az antibiotikum esetleges adását mérlegelje! A beteg szervezet maga gyógyul meg, legfeljebb az adott antibiotikum meggátolja a kórokozó szaporodását, vagy ritkább esetben elpusztítja a kórokozókat, így segítve a szervezet immunrendszerét.
 |
|
Nem tudunk ilyen sokat a későbbi időszak táplálkozásának jelentőségéről, de sejtések azért vannak. Itt kényes témához érkezünk: az adalékanyagokhoz. Véleményem szerint nincs értelme saját magunkon kísérleteznünk, márpedig az emberiség most ezt teszi. Soha nem látott mértékű és mennyiségű idegen, nem tápláló, és ilyen mértékben ismeretlen hatású anyagot fogyasztunk táplálékainkkal. Minél készebb, minél tartósabb, minél "praktikusabb" és szebb egy étel, általában annál több adalékot tartalmaz. Legalább olvassuk el ezeket az összetevőket és gondolkozzunk el egy pillanatra, hogy biztosan megéri-e az előre panírozott, vagy félkész (stb) étellel megspórolt idő vagy energia.
Sajnos általában csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, amikor hiányzik. Pedig sok esetben magunk vagyunk érte felelősek!
Dr. Klujber Valéria
gyermekorvos, genetikus
|
